Kôolajipari logisztika
a csôvezetékek elôtti idôszakban
Magyarországon
A szénhidrogén-szállítási eszközök és módszerek fejlôdése
szervesen kapcsolódik az olajipar fejlôdéséhez.
Az évtizedek során folyamatosan változott a különbözô
szénhidrogén-származékok iránti igény. Új termékek jelentek meg,amelyeknek a szállítása is
új módszereket igényelt. A szénhidrogén-szállítási rendszerek
kialakulásában az ország földrajzi helyzete, valamint a történelmi,
gazdasági, gazdaságpolitikai hatások is fontos szerepet játszottak.
A kezdetek (1865 –1918)
Kôolaj tartályos szállítása vasúton
Ennek a korszaknak az elejére esett a kôolaj-feldolgozás
elsô célterméke,a petróleum elterjedése. A kezdetben külföldi eredetű, elsôsorban
világításra használt termék göngyölegben szállítva került a vásárlókhoz.
Magyarországon 1865-tôl kezdve létesültek kis petróleumfôzô
üzemek, melyek romániai és galíciai,késôbb
pedig hazai eredetű kôolajat
dolgoztak fel. A késztermék nagyobb részét hordókban,kisebb részét vasúti tartálykocsikkal
szállították a fogyasztókhoz. A századfordulón már nagyüzemnek minôsülô olajfeldolgozó üzemek létesültek. Pozsonyba és
Budapestre elsôsorban dunai uszályokkal, Fiumébe
tengeri hajókon érkezett a kôolaj. A galíciai kôolajat vasúti tartálykocsikkal szállították a
finomítókba. A századforduló után már nagyobb kapacitású finomító üzemek
épültek. A petróleum mellett – az automobilizmus megindulásával – megjelent
a benzin és a gázolaj. Mivel az igények nem tették szükségessé a szállítási
technológia fejlesztését, a kôolajipar gyors fejlôdését a hozzá kapcsolódó logisztika nem követte .(A kôolajszállítást hajókkal,vasúti tartálykocsikkal gazdaságosan
megoldották.) Ugyanez volt jellemzô a
késztermékek szállítására is.
A két világháború között (1918 –1939)
Kôolajtermék hordóba töltése
Az I.világháborút lezáró békeszerzôdést követôen a nagy üzemek többsége és a kôolajlelôhelyek az elcsatolt országrészekben maradtak.
Az új országhatáron belül csak két közepes nagyságú finomító és négy kisebb
üzem maradt. A Duna mellett lévô csepeli és almásfüzitôi finomítók uszályos kôolajellátásra
épültek, a kisebb üzemek pedig tartálykocsin kapták a kôolajat.
Bár nyersanyag csak külföldi forrásból állt rendelkezésre, a finomítók
száma és kapacitása folyamatosan növekedett. A késztermékek szállításában
némi változást hozott az elsô tankautók
megjelenése az országban, ugyanakkor a korszerűtlen
úthálózat és az autók alacsony száma miatt a tankautós szállítás
részesedése alacsony volt. A szállítások zömét vasúton és göngyölegben
bonyolították le.
Tankautós szállítás a csôvezeték elôtti idôszakban
|